Basil Fourey Wiki
Advertisement

03050411e-6.jpg

Kézenfekvő lenne azt gondolni, hogy a harmadik kötet, a Legyőzhetetlen hadsereg kizárólag azért született, mert az ember, ha már nem tudott megállni egyetlen könyvnél, akkor nem nem fog megállni kettőnél sem, hiszen két könyv az semmi, három viszont már trilógia. Az arányérzékem ugyan valóban azt diktálta, hogy három könyvet írjak, de hogy így kell lennie, az már az első kötet után nyilvánvaló volt. A Kegyetlen istenek egy hosszú eseménysorozat végpontja, ennyiben tehát megállt volna önmagában, de ha már az előtörténetre is kíváncsi lettem, akkor kézenfekvőnek tűnt visszamenni egészen a kezdetekig,  s nem állni meg Hősök csarnokának keretéül szolgáló, kétségkívül nagy jelentőségű események, a Tavaszi Háború és a Semes királynő elleni nagy összeesküvés leleplezésének bemutatásánál. Már csak az volt a kérdés, mi is az igazi kezdőpont. Aki olvasta a Kegyetlen isteneket, az éppen eleget olvashatott  korábbi eseményekről: a Könnyek Háborújáról, ahol Tiarak nagykirály életét veszti, Qwersat gyerekkoráról és fotasi éveiről, s persze arról az eseményről, amely a Legyőzhetetlen hadsereg témája is: az ifjú Qwersat hőstettéről, amikor is egy kis csapat élén elsőként mászta az iqari erőd, Gardion falait, felhívva magára a nagykirály figyelmét. Qwersat itt lép be a történelembe és itt látszik utoljára teljes ragyogásában, dicsősége teljében a régi Szent Birodalom, mielőtt még Semes királynő régenssége utat nyitott volna a semmiből születettek felemelkedésének a Hősök csarnokában és végül egy új korszak eljövetelének, amelynek születési fájdalmait, a Két Szentséges Úr Háborúját ábrázolja a Kegyetlen istenek.

Spoilerveszély[]

Nemigen tudok a könyvről úgy beszélni, hogy közben el ne áruljak egyesek számára talán spoilernek tűnő részleteket, amiért mindenki elnézését kérem, aki nem szereti az ilyesmit. De azért bízom abban, hogy csak nem leszek képes egy nagyjából 1 millió karakternyi szöveg összes érdekességét elfecsegni néhány sorban és nem veszem el senki kedvét az olvasástól.

Történet[]

A Legyőzhetetlen istenek abban különbözik az első két kötettől, hogy bár a könyv kicsit több mint fele közvetlen, illetve részben közvetve kapcsolódik Qwersathoz, a könyv többi részének cselekménye lényegében teljesen független tőle. A történet elején a mindössze tizenhét éves ifjú még csak egy jelentéktelen vidéki porfészekben szolgáló katonatiszt, aki előbb Tokarba jut el, majd Barodába, aztán a Szent Városba, hogy onnan meg se álljon az élete fordulópontját jelentő gardioni ostromig, s a Szent Városba már mint a nagykirály testőrségének tagja térjen vissza. Akárhová is kerül, mindenütt mély benyomást tesz, s gardioni hőstettének köszönhetően olyan magasra jut fel, mint nem sokan kortársai közül. Aki azonban olvasta a korábbi regényeket, azok azt is tudják, hogy mennyire viszonylagos is ez a siker, ha ahhoz mérjük, hogy milyen hosszú még az út, amelyet Qwersat meg fog tenni élete végéig a hatalom csúcsa felé. Ennek megfelelően a könyv cselekményének mozgatója voltaképpen két, egymáshoz lazán kapcsolódó, de Qwersat sorsára egyaránt komoly hatással lévő politikai konfliktus: az egyik a Szent Palotán belüli hatalmi harc, amelynek tétje a felkészülés az öreg Tiarak nagykirály halála utáni helyzetre, a másik pedig a barodai - a régi, még dinasztikus - hatalmi centrum és Tokar, a wobih-k északi támaszpontja közötti vetélkedés. Előbbi a Szent Birodalom legfelső szintjeinek békebeli politikai viszonyaiba, utóbbi a szövetségesek és a központi hatalom közötti viszonyokba enged bepillantást, megmutatva, hogy milyen is volt az élet a "régi szép időkben", amikor a Szent Birodalomban még hírét sem hallották a Kegyetlen istenek és a Hősök csarnoka világában döntő szerepet játszó semmiből születetteknek.        

A könyv felépítése[]

A Legyőzhetetlen hadsereg struktúrája lényegében megegyezik a korábbi kötetekével: negyven, négy könyvbe csoportosított fejezetből áll és nagyjából egymillió leütés hosszú. A fejezetek felében elsősorban Qwersat történetét ismerhetjük meg, s az ő története több ponton is érintkezik a könyv többi részének cselekményszálaiéval, de a könyv sajátos logikájának megfelelően az események fő mozgatója ezúttal nem Qwersat, s a róla szóló fejezetek sajátosan alulnézeti perspektívából mutatják be a háború felé sodródó Szent Birodalom bonyolult világát. A többi fejezetekben a nagykirály, Oarak, Hodrak és Akré nagyurak, a Szent Palota szemeinek és füleinek vezetője, Kwateq nagyúr és az ifjú Marrand, valamint az iqari követ, Irzon bogur; az északi színtéren a tokari helytartó, Bezdiqa barodai királynő, a tokari helytartó felesége, Bezdiqa húga és férje, valamint az ifú Isder eunuch nézőpontjai jutnak visszatérően fontos szerephez.

Azt gondolom, ezt a könyvet kétféleképpen is lehet olvasni. Aki magában, mint önálló regényt olvassa, az választ találhat arra a kérdésre, hogy mi tarthat egyben egy hatalmas, roppant bonyolult hatalmi struktúrát, amelyben ezer és ezer akarat feszül egymásnak minden pillanatban, s miként tartható fenn a béke és a rend egy világban, ahol nincs nap, amikor ne dúlna tucatnyi háború a roppant méretű birodalom valamelyik sarkában. Aki pedig az első két kötet ismeretében veszi kézbe, a Legyőzhetetlen hadsereg intrikáiban felismerheti a későbbi események még ártatlannak látszó, de később oly végzetesnek bizonyuló első jeleit.

A könyv szereplői[]

Legyőzhetetlen hadsereg szereplői között számos régi ismerőst fogunk találni: Qwersatot, Acwalaqot, Marrandot, Nuassart, Semest, a kis Tirát, Akrét, Isdert, Assunát vagy éppen Séát, s feltűnnek a második kötet mellékszereplői közül is jónéhányan: Oarak, Hodrak nagyurak, Tanoker és Anofer nagyúr és mások. Figyelmes olvasó számos, csak említésszerűen szereplő karaktert fog a korábbi kötetekből megtalálni, mint például a mindhárom kötetben feltűnő Nilfred nagyurat. Megjelennek ezenfelül új és a cselekmény szempontjából nem lebecsülendő jelentőségű szereplők, akik közül a fotasi kormányzó és családja, a barodai királyi udvar szereplői vagy Kwateq nagyúr külön említésre érdemesek.

A harmadik kötetben nem csak az emberek visszatérő vagy újonnan megjelenő szereplők: a könyvben visszatérhetünk régről ismerős helyekre és új oldaláról ismerhetjük meg Tokart, Barodát, Abadait és a Szent Várost is, és végre bepillantást nyerhetünk a harmadik fővárosba, Gorleába is.   

Advertisement